A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete programtervezete a közös jogkezelőnk megreformálására

Tisztelt Szerzőtársak!

Mint tudjátok, Egyesületünk a múlt heti közgyűlésén szerette volna ismertetni veletek az elmúlt évek tapasztalatai és közös munkánk eredményeként kialakított 14 pontos reformprogramját, az Artisjus teljes működését illetően. Sajnos a Szerzői Jogi Törvény és az Egyesületi Törvény változásai és a még jelenleg is zajló parlamenti vita, tehát a végleges szövegtartalom ismeretének hiánya miatt közgyűlésünket értelemszerűen kénytelenek voltunk az Artisjus közgyűlés utánra halasztani. 

Azonban az Egyesület és az általa delegált választmányi tagok választási programját haladéktalanul szeretnénk a rendelkezésetekre bocsátani, hogy ezzel is felkészültebben érkezzetek a december 12- i Artisjus közgyűlésre. Választmányi jelöltlistánkat, valamint a felügyelő bizottsági jelöltjeink listáját néhány napon belül, ugyancsak az egyesületi levelezőlistán és honlapunkon tesszük közzé, további hasznos információk kíséretében.

Reméljük a Szerzők egyesületének programja elnyeri tetszéseteket és képviseli többségünk törekvéseit:

1. Internetszolgáltatók jogdíjfizetési kötelezettségének kiharcolása, ezzel kompenzálva a szerzői társadalom az internet térhódításával elvesztett jogos bevételeit.
   (Az üres hordozó és mechanikai jogdíjak drasztikus csökkenése egyértelműen az internet elterjedésének köszönhető. Míg korábban minden hanghordozásra alkalmas eszköz forgalmazói fizettek jogdíjat, addig most az internetet szolgáltató cégek nem fogadják el ennek jogosságát.)

2. Az Artisjus egyesület saját tőkéje nagyságának újragondolása, racionalizálása, ha lehet csökkentése is, és az így felszabaduló pénzek lehetőség szerinti zenei innovációra fordítása!
   (Minden jogkezelő elkülönít egy bizonyos százaléknyi saját tőkét esetleges „rosszabb időkre”. Az Artisjusnál megítélésünk szerint ez több a szükségesnél, mivel több mint egy éves működési költség fedezete. Ez a pontunk a plusz rész felhasználásáról szól. A nehézséget itt a külföldi jogosultak jelentik, akik szintén „tulajdonosai” a tartaléknak, ezért a felhasználásról nem dönthetünk önkényesen.)

3. A mindenkori kamatbevételek felülvizsgálata, optimalizálása, a felosztásra kerülő pénzmennyiség maximalizálása érdekében.
   (A saját tőke, a függőszámla és a beszedett, de még fel nem osztott jogdíjak tetemes pénzösszeget jelentenek, melyek kamatai minden évben a felosztási alapba kerülnek. Minél magasabb a kamat, annál többet lehet a felosztásra fordítani, ezért nem mindegy, hogy hol van elhelyezve ez az összeg.)

4. Az Artisjus működési költségeinek csökkentése, a munkaszervezet raciona- lizálása, a működés hatékonyabbá tétele a felosztási alap növelése céljából.
   (A beszedett jogdíjakból levont kezelési költségekből fedezik a Munkaszervezet működését, az év végén megmaradó összeg pedig bekerül a következő évi felosztásba. Minél takarékosabb az egyesület, annál több a felosztható jogdíj.)

5. Koncertjogdíjak adatszolgáltatásának, beszedésének és felosztásának hatékonyabbá tétele.

6. Műfaji besorolás és műfaji pontértékek a megváltozott modern viszonyokhoz való igazítása.
   (Korábban kértük a másodpercalapú számolásra való áttérést, ami helyett első körben a félperces intervallumok bevezetésére kaptunk ígéretet, azonban egyelőre ez sem történt meg. További lehetséges irányok: pontosabb műfaji kritériumok-leírások, egyszerűbb rendszer, kevesebb kategória.)

7. Szerzői Információs Rendszer (SZIR) fejlesztések.
   (A függőszámla ellenőrzési lehetőségének, ill. a még fel nem osztott, de már beérkezett jogdíjak követhetőségének bevezetése, amire az SZVB korábban már kapott ígéretet, de a fejlesztés egyelőre nem történt meg.)
   
   
8. Az egyesületen belüli demokrácia és átláthatóság növelése, a szerzői jogdíj  megóvása.
   (Hogy a tagság bizalma erősödjön, ill. hogy az állam ne szándékozzon, de ne is tudjon beavatkozni az egyesület működésébe, erre esetlegesen jogi garanciák kiharcolása is.)
   
   
9. A kereskedelmi csatornák folyamatos jogdíjcsökkentési és kartellezési kísérleteinek megakadályozása jogszabály és jogdíjbeszedési módosításokkal.

10. A magyar szerzők érdekeinek megfelelő felosztási szabályok hozatala, bármilyen európai, ill. nemzetközi jog által megengedett módon.
    (Jelenleg az SZVB 2009-es adatokon alapuló becslése a külföldi:magyar kifizetési arányról 5:3! Célunk legalább az 1:1 arány elérése.)

11. A szociális és kulturális célból levont összegek elköltésére vonatkozó új politikák kialakítása során az átláthatóság, a követhető kritériumrendszer, és a tehetséggondozás előtérbe helyezése, mint szempontok érvényesítése. (Az új Szerzői Jogi Törvény megszünteti a korábbi Artisjus Alapítványt.)

A már elért illetve folyamatosan napirenden levő változások, melyek esetén a célunk a további fejlesztés, állandó „finomhangolás”:

12. Valamennyi, az országban működő rádió sugárzási listájának figyelembe vétele felosztásnál
    (Az ezt lehetővé tevő rádió-monitoring rendszer bevezetéséről a tárgyalások megkezdődtek a szolgáltató cégekkel, itt a folyamat támogatására, „révbe terelésére” van már csak szükség.)
    
    
13. A botrányos jogdíjvisszaélések elleni határozott fellépés
    (2010-ben az SZVB egyik kérdése nyomán derült fény olyan visszaélésekre, aminek következtében az elkövetők különösebb szerzői munka nélkül hatalmas jogdíjakra tettek szert kizárólag az üres hordozókra vonatkozó felosztási szabálynak egy hézagát kihasználva. (Egyikük a 2009. évben a 10. legmagasabb jogdíjat kapta kizárólag üres hordozó jogdíjakból). Lehetséges megoldások: szúrópróbaszerű valódiság vizsgálatok, a ráosztások indoklásának pontosabbá tétele, gyanús eseteknél eseti bizottság felállítása.)
    
    
14. A ProArt kalózkodás elleni kampánytevékenységének újragondolása.
    (Ezt a feladatot esetlegesen a Szerzők Egyesülete is végezhetné magasabb hatásfokkal.)